A szigetvári Zrínyi Miklós emlékév (2016) és a lakossági fogadtatás

2017-09-25

pzsPap Luca Zsófia

2016-ban a magyar kormányzat megfogalmazva a magyarság több évszázados tiszteletét Zrínyi Miklós várkapitány és a szigetvári hősök példaértékű helytállása, cselekvő hazaszeretete és közössége iránt, az 1566. évi szigetvári ostrom, valamint Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója emlékére a 2016. évet „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékévvé nyilvánította.

A várat az Emlékév keretén belül, a Zrínyi-napok programsorozatának részeként Nemzeti Emlékhellyé avatták. Az emlékbizottság nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy a szigetvári lakosokat minden korosztályból bevonja a megemlékezésekbe. Az emlékév elmúltával érdemes számot vetni a programok szigetvári fogadtatásával: vajon mi maradt a szigetváriak fejében az emlékévvel kapcsolatban?

A kérdőíves felmérés témája a Zrínyi-emlékév hatása és recepciója a szigetvári lakosok körében volt. A harminc szigetvári lakos megkérdezése előre meghatározott kérdések mentén történt.

A felmérés során egyértelműen kiderült, hogy a szigetvári lakosság jelentős része, korosztálytól, iskolai végzettségtől, nemtől függetlenül látogatta az Emlékév során meghirdetett programokat. A kérdőíves felmérés során arra kértük a válaszadókat, hogy az Emlékév programjait legyenek kedvesek pontozni egy egytől ötig terjedő skálán, ahol az 5 pont a legmagasabb értéket és a kiválóságot jelölte, a négy pont a „jól megfelelt” szintet, a három pont a „közepesen megfelelt” szintet, a kettő pont az „épphogy megfelelt” szintet és az egy pont az „egyáltalán nem felelt meg” szintet jelölte. Ezek a kérdések a szigetvári lakosok elégedettségét voltak hivatottak felmérni. Az Emlékév programjait tizenketten értékelték kiválóra, míg magát az Emlékévet tizenegyen illeték a maximális pontszámmal. A „jól megfelelt” értékelést tizenhatan jelölték meg. Fontos kiemelni, hogy a válaszadók közül senki sem adott négyes értéknél rosszabbat.

A kérdőíves felmérés adataiból egyértelműen megállapítható, hogy a megkérdezettek elégedettek voltak az Emlékév kommunikációjával. A Facebook nevű közösségi oldalt, a közterületeken elhelyezett hirdető plakátokat és a szórólapokat jelölték meg a lakosok, mint legfőbb és legtöbb információt szolgáltató felületet. A válaszadók kiemelték, hogy a hirdetések kellőképpen informatívak és figyelemelhívók voltak.

Az kitöltött kérdőívek adatainak elemzése alapján elmondható, hogy az Emlékév legsikeresebb programjai a hagyományőrző programok, az ostromjelenet, a Moravetz Levente által rendezett Zrínyi 1566 – Rock musical és a különböző komoly- és könnyűzenei produkciók voltak.

A válaszadók azonban nagy számban kifogásolták a hangosítással kapcsolatban felmerült technikai problémákat, a megfelelő minőségű mellékhelyiségek hiányát és a programpontok közötti időbeni átfedéseket, a programok egymásra csúszását.

A megkérdezettek nagy számban hangsúlyozták ki, hogy a programok sokszínűsége miatt kevés eseményt hiányoltak a programpontok közül. Azok akiknek hiányérzetük volt legfőképpen a színházművészeti programokat és a szélesebb spektrumú könnyűzenei koncertkínálatot emelték ki.

A felmérés során megkértük a lakosokat, hogy emlékezzenek vissza, mely közszerepelők látogatták meg városukat. A válaszokat látva elmondhatjuk, hogy a legtöbben Áder Jánost, Magyarország köztársasági elnökét, a horvát elnökasszonyt, Kolinda Grabar-Kitarovicot, és a török miniszterelnök-helyettest,Veysi Kaynakot említették meg. Több magyar közszereplőre, köztük Balogh Zoltánra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjére, Vass Péterre, Szigetvár Város polgármesterére, és Hóvári Jánosra, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnökére, a MANK főigazgatójára is többen emlékeztek a válaszadók közül. Az interjúalanyok közül csupán három olyan személy volt, aki egy közszereplőt sem tudott megemlíteni.

A város jövőjét a válaszadók nagy arányban a turizmus fejlesztésében látják. A megkérdezettek szerint az idegenforgalmi fejlesztésekkel a város vendéglátóipari egységei, a szálláshelyek is fejlődésnek indulnának, amely számos új munkahelyet is teremtene a térségben. A vár fejlesztését a város lakói nemcsak turisztikai szempontból látják indokoltnak. A szigetvári várat a város kulturális életében hangsúlyos szerepet betöltő intézményének tartják. A 2013 óta zajló szulejmáni türbe-kutatást szintén nagy arányban támogatják a válaszadók. A felmérés során azonban egyértelművé vált, hogy a lakosság nagy része kevés információval rendelkezik a kutatásokat illetően. Sokan hiányolták az állandó megtekintés lehetőségét és fontosnak tartják, hogy egy látógatóközpont épüljön a szőlőhegyre és azt is, hogy a közlekedési viszonyok javuljanak megkönnyítve ezzel a látogatók számára a feltárt épületegyüttes megtekintését.

A megkérdezésből kitűnik, hogy a megkérdezett lakosok számára nagy jelentőséggel bír a fürdő és annak fejlesztése is. A válaszadók a kikapcsolódási lehetőség mellett a víz gyógyhatását is kiemelték. Sokan, főként a fiatalabb generáció látja a fürdő jövőjét abban, hogy élményfürdőként újuljon meg, mások, főként az idősebb generáció a gyógyászati részleg bővítését és fejlesztését tartják indokoltnak.

Örömteli, hogy a megkérdezettek kiemelkedően nagy része tisztában van a helyi történelmi hagyományokkal, a térségben megjelenő Zrínyi-kultusszal, valamint a térségre a múltban nyomást gyakorló oszmán-török örökséggel. A kérdőíves felmérés során többen említették fontos információszerzési lehetőségként az Emlékév kiadványait, a hagyományőrző csoportok bemutatóit, valamint a régészeti feltárás megtekintése során megismert módszereket és ismereteket is.