Pályázati és tudományos eredmények hasznosulása

Az összes cikk, Turizmus

A Mura-Dráva-Duna kerékpártúra útvonal

A Dél-Dunántúli Kerékpár-turisztikai Egyesület 2001-ben karolta fel a “3 folyó”, másnéven “Mura-Dráva-Duna kerékpártúra útvonal” és az Eurovelo Duna menti kerékpártúra útvonal dél-dunántúli szakaszának koncepcióját. Az ötletgazda az egyesület elnöke, Dr. Novotny Iván volt. A projekthez 2002-ben sikerült megnyerni a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottságot (továbbiakban DRIB) és a Magyar Turizmus Rt Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságot (továbbiakban RMI). Még ebben az évben megtörtént a szakasz bejárása Bad Radkersburgtól Mohácsig. A tanulmány elkészítését a DRIB finanszírozta.

2004-ben az Egyesület térképre vitte a régió kerékpárturisztikai fejlesztési javaslatait, majd 2005-ben négy nyelven kiadta a A Mura-Dráva-Duna kerékpártúra útvonal térképét, amely a „Szép Magyar Térkép 2005” c. országos versenyen különdíjat kapott.

drava

Az Egyesület lobbijának hatására 2006-ban a projekt bekerült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. kiemelt fejlesztési közzé és sikeres pályázatot nyújtott be az Európai Unió INTERREG IIIA alapjához.

A projekt keretében a Barcs-Mohács szakaszt jelölték ki, mely több mint 120 kilométernyi táblákkal ellátott kerékpáros túraútvonalat takar. Közben a hiányzó magyar (Murakeresztúr – Mohács) és horvát (Pitomacsa – Barcs) túraútvonal szakaszok kijelölésére is elkészült már a megvalósíthatósági tanulmány.

A projekt közvetlen célja a horvát-magyar határmenti térség bekapcsolása a nemzetközi kerékpáros túraútvonalak hálózatába, ezáltal a turisztikai vendégforgalom növelése. A megvalósítással a terület a nemzetközi kerékpár-túraútvonalak részévé válik: Mohácstól az EuroVelo® vonalhoz kapcsolódó útvonalként, Murakeresztúrtól pedig a nyugati határszakasz folytatásaként, illetve az Ausztriából induló Három folyó kerékpáros túraútvonal részeként.

A projekt során lehetőség nyílik közös termékek és szolgáltatások kifejlesztésére, egy integrált, határon átnyúló idegenforgalmi kínálat megteremtésére, a Duna-Dráva Nemzeti Park területeinek kulturált bemutatására, a helyi vállalkozók és önkormányzatok bevonására a termékfejlesztés folyamatába.

A pályázat horvátországi partnerekkel közösen került beadásra, horvát partnereink Verőce Megye Zsupánsága és a Kapronca Megyei Turisztikai Közösség. Hazai partnereink a Baranya Megyei Önkormányzat és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A szakmai felügyeletet a Baranya Megyei Közútkezelő Kht., a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

A pályázat teljes költségvetése 57.238.312.-Ft, melynek bontása a következő:

Interreg IIIA támogatás: 54 376 396.-Ft
Baranya Megyei Önkormányzat hozzájárulása: 1 500 000.-Ft
Saját forrás: 1 361 916.-Ft

vizibicikli-150x150A projekt során mintegy 120 km kerékpáros túraútvonal kijelölése történt meg Mohácstól-Barcsig 34 települést érintve, részben a Dráva határmenti szakaszán (Drávaszabolcstól Barcsig). A szakasz a Dél-Dunántúl 2 megyéjét, 4 kistérségét érinti a határ mentén. Az útvonal részben a kerékpározásra alkalmas alacsonyforgalmú közúton, részben pedig a vízvédelmi töltésen halad, így mind a települések értékeit, mind a Dráva folyó környezetét megismerheti a látogató. 20 településen információs tábla mutatja be az adott települést természeti, kulturális értékeit, négy nyelven (magyar, horvát, német, angol), térképpel, fotókkal gazdagítva.

A projektnek része az útvonal kijelölésén túl egy új, a mostani útvonal folytatásaként működő kerékpáros túraútvonal kijelölésére irányuló megvalósíthatósági tanulmány készítése, melynek szakasza Barcstól Murakeresztúrig terjed, lefedve a teljes Dél-Dunántúlt, illetve a Dráva folyó teljes magyarországi szakaszát. A projekt keretében lezajlott egy kerékpáros túravezető képzés két csoportban, Harkányban és Barcson.

Kétszer 10 fő képzése történt meg a pályázat finanszírozásában, akik az útvonal természeti, kulturális értékeivel, a túravezetés metodikájával, a KRESZ szabályaival, idegenforgalmi alapismerettel foglalkoznak.

drávapartxx

A Mura-Dráva-Duna kerékpártúra útvonal fejlesztési koncepciója, 2002

Projektötlet:
Dél-Dunántúli Kerékpár-turisztikai Egyesület
Dr. Novotny Iván elnök, Szász István titkár

További szakértők:
Hegyi Zsuzsanna, DDRMI igazgató

1.Bevezető
2.A tanulmány tárgya
3.Műszaki tanulmánytervek
4.A kerékpáros turizmus jelen
5.A kerékpáros túraútvonalak háttér infrastuktúra igénye
6.A fejlesztési stratégia
7.Az idegenforgalmi beruházások, fejlesztések finanszírozási lehetőségei
8.Promóciós tervek
9.Szervezeti háttér
10.A próbatúra tanulságai

1.Bevezető

A kerékpáros turizmus meghatározására számos definíció ismert. A magyarországi kerékpáros szakmai szervezetek egységesen az alábbi meghatározást fogadták el:

A kerékpáros turizmus olyan vakációs vagy látogató turizmus, amely a kerékpározáson részben mint közlekedési módon, részben mint kikapcsolódási formán alapszik.  A látogató a kerékpárt két pont között, vagy egy körútvonalon szállítóeszközként használja, de az utazás elsődleges motivációja a kikapcsolódás. A kerékpáros turizmus magában foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a hosszabb, többnapos kerékpártúrát. A kerékpározás lehet az utazás fő célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának, megismerésének. Lényeges, hogy a turista a kerékpározást a kirándulás vagy üdülés szerves részének tekintse.

A kerékpáros turizmus tehát olyan egy vagy többnapos szabadidős célú utazás, amelynek során a szabadidős kerékpározás meghatározó és kiemelt szerepet játszik.

Az 199o-es évektől kezdve a környezetvédelmi törekvések és környezettudatosság mellett szembetűnő az egészséges életmód iránti növekvő társadalmi igény.

Példaként Németországban a szabadidős sportok közül a kerékpározás vezet 63%-kal (labdarúgás 57%, sísport 5o%, tenisz 43%, gyalogtúra 38%). Németországban 19o túraútvonal van, összesen több mint 4o.ooo km-t tesznek ki. 7o biciklitúra szervező utazásszervező működik, 14o úti célt (beleértve a külföldieket is) értékesítenek. 2ooo-ben több mint 2 millió német turista tett többnapos kerékpártúrát.

A kerékpározás nem csak az egyének életvitelének vált szerves részévé, hanem – mindenek előtt – Észak-Amerikában és Nyugat-Európában beépült az aktív életmódot segítő társadalmi programokba is. Nagy kiterjedésű kerékpáros túraútvonalak jöttek létre, Kanadában, az USA-ban, (Rail to Trail, La Route Verte), és Európa-szerte (European Greenways, EuroVelo), és széleskörű, kontinenseket átfogó marketing kezdeményezések alakultak ki (European Cyclists’ Federation, ECF).

A társadalmi szervezetek egyre nagyobb szerepet kapnak a magas szintű döntések előkészítésében, végrehajtásában (Adonis Program, ByPAD Cycle Audit Program).

1981 óta rendszeresen nemzetközi konferenciák biztosítják a fejlesztések tudományos hátterét, a tapasztalatcserét, és a nemzetközi koordinációt (minden második évben „Velo City” európai, és minden negyedik évben „Velo Mondial” világkonferencia).

A kerékpáros turizmus mindemellett a turizmuson belül jelentős bevételekhez juttatja a fogadóterületeket. Uniós szakértők becslése szerint az unióban a kerékpáros turizmus éves bevétele a következő évtizedekben elérheti a 22 milliárd Eurót.

Az egészségvédelem, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés Magyarországon is egyre szélesebb körben válik felismert, elismert prioritássá. A Magyarországon 1983-ban elindult kerékpárút építési program során 1993-ig 46 km kerékpárút épült fel, – míg 2oo1-ig ennek hossza meghaladta az 13oo km-t.

A kerékpáros turizmus hazai bevételeinek növeléséhez jelentős termékfejlesztésre, a meglévő szolgáltatások jelentős színvonal-emelkedésére van szükség.

Régiónkban szórványosan található, elenyésző hosszúságú kerékpárutak létesültek, melyek összefüggő rendszert nem alkotnak. Ugyanakkor szakmai tapasztalatunk a kerékpáros szervezetekhez és az RMI-hez beérkezett megkeresések alapján, hogy a kistérségek felismerték a kerékpárút fejlesztések szükségességét. A kivitelezésben a forráshiány (1 km 2 m széles szilárd aszfaltburkolatú kerékpárút építésének költsége 2o millió Ft!) és a regionális szintű koordináció korábbi hiánya akadályozta őket.

A tanulmány célja

A tanulmány célja, hogy az ökoturizmus nemzetközi évére, 2oo2-re pontos forgatókönyvet adjon arról, milyen módon, mely eszközökkel, és mely szereplők bevonásával valósítható meg a régiónkon, a Dél-Dunántúlon áthúzódó Mura-Dráva-Duna nemzetközi kerékpáros túraútvonal, és az EuroVelo6 Duna melletti nemzetközi kerékpáros túraútvonal alternatív szakasza.

Várható eredmények

A tanulmánytól elvárt közvetlen eredmények:

  • létrejön a két kerékpártúra útvonal fejlesztésében és fenntartásában érdekelt szereplők részvételével a szükséges szervezeti struktúra
  • az érdekeltek anyagi eszközöket bocsátanak rendelkezésre a fejlesztés céljára (önrész)
  • a rendelkezésre álló önrészhez hazai és európai pályázati alapoktól támogatás megszerzése a fejlesztésekhez a következő területeken:

– útvonal kijelölés, információs táblák kihelyezése

– útépítés

– vendéglátók, szolgáltatók képzése

– idegen nyelvet beszélő túravezetők képzése

– marketing-promóciós feladatok ellátása (információs térkép, disztribúció)

A tanulmánytól elvárt közvetett eredmények:

  • a túraútvonal ismertsége megnő a célcsoportok körében
  • ugrásszerűen emelkedik a kerékpáros turisták száma (vendég-érkezés)
  • ugrásszerűen emelkedik az érintett térségekben a szálláshelyek igénybe vétele (vendégéjszaka szám)
  • a hagyományos turisztikai szezon kiterjed az elő- és utószezonra is
  • növekszik a turizmus bevétele
  • érvényesül a turizmus multiplikációs hatása
  • a turisztikai fejlesztések nem veszélyeztetik a helyi kultúrát, környezetet, hanem a helyben maradó bevételek által hozzájárulnak ezek fenntartásához
  • régiókon és országhatárokon átívelő turisztikai termék jön létre, ezáltal erősödik a régiók és nemzetek közötti együttműködés
  • pozitívan alakítja a bel- és külföldi vendégkörben a régióról alkotott képet (imázs)
  • a régió eddig turizmus által elkerült térségeit vonja be az idegenforgalmi vérkeringésbe, mellyel – különösen az Ormánság esetében – munkahelyeket ill. munkaalkalmakat teremt, erősíti a települések lakosságmegtartó képességét (a gazdasági okokon túl jelentős a helyiek önbecsülésének, identitásának erősítése településük, térségük adottságainak, kultúrájának felértékelődése által)

Előzmények

2ooo-ben az RMI a belföldi és a külföldi szakmai vásárokon korábban nem tapasztalt érdeklődéssel szembesült a kerékpáros turizmus iránt. Ezért 2oo1. év elejére megjelentette a régió kerékpáros túraútvonalainak információs térképét, mely valamennyi nyelvi mutációban többszörös újranyomást követően is elfogyott, s az év legkeresettebb regionális kiadványa volt.

2oo1-ben megalakult a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub és partnerei bázisán a Dél-Dunántúli Regionális Kerékpáros-turisztikai Egyesület, melyet a régió kerékpáros turizmusának fejlesztése érdekében hoztak létre tagjai: civil szakmai szervezetek, önkormányzatok, kistérségi önkormányzati társulások és szakemberek.

Mura-Dráva-Duna túraútvonal („Három folyó kerékpártúra”) előzményei:

1999-ben a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Kht. egy dél-dunántúli turisztikai és kerékpáros turisztikai, valamint marketing szakemberekből álló csoport számára kerékpáros tanulmánytúrát szervezett a steiermarki Mura-menti kerékpárút felső szakaszára. A túra célja: a jól működő túraútvonal megismerése, s a megismertek alapján annak értékelése: lehetséges-e egy analóg útvonal kialakítása régiónkban.

2oo1-ben e túra folytatása volt a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub és az RMI szervezésében, de immár osztrák és szlovén szakemberek és a DRIB bevonásával a Mura-menti kerékpártúra steiermarki alsó szakaszának megtétele, illetve ennek folytatásaként Szlovénián és Magyarországon keresztül a lehetséges útvonal-továbbvezetés lejárása. E túra célja az volt, hogy a Mura-menti túraútvonal nemzetközi kibővítésének konkrét lehetőségét megvizsgálja. Az így szerzett tapasztalatokat felhasználtuk jelen tanulmányban is.

Dél-Dunántúl és Steiermark tartomány között több mint tíz éve hagyományosan jó a kapcsolat, és egyre erősebb az igény konkrét közös projektek megvalósítására, konkrét nemzetközi marketing-promóciós célú turisztikai együttműködésekre, sok esetben több, közös határokkal rendelkező ország régióját is integráló módon (pl. „Zukunftsregion” projekt). A kerékpáros túraútvonal nem csak konkrétan, hanem jelképes értelemben is összekötné az érintett régiókat, egyúttal közös, országhatárokon átívelő turisztikai terméket is létrehozva.

Duna-menti (EuroVelo 6) útvonal előzmények:

Hosszú évek óta lobbyzik régiónk azért, hogy a német és osztrák szakaszokon jól (az utóbbi két évben a túlterheltségig „jól”) működő útvonal magyarországi szakasza a Duna régiónk felé eső partján vezessen. Régiónk érdekérvényesítő képessége és e célért való forráskoordinációs készsége elmaradt az alföldiekétől. Ugyanakkor alternatív útvonal kijelölésére és értékesítésére módunk van. Ezzel a lehetőséggel annál is inkább érdemes élnünk, mert a régiónk előnyösebb adottságokkal rendelkezik (nálunk a gátakon ugyanis nem vezetnek betonozott közlekedési útvonalak, míg az alföldi szakaszon igen).

Ezen útvonal további előnye, hogy a Mura-Dráva-Duna útvonal erre rákapcsolódik, s így egy nagy közép-európai körré rajzolja a két túraútvonalat.

A teljes tanulmány letölthető a Dokumentumtárból, de előtte kérjük lépjen kapcsolatba velünk!

Státusz: ingyenes

Comments are disabled.