Örökségturisztikai klaszter

A Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter azzal a céllal alakult, hogy régió épített, tárgyi  és szellemi kulturális örökségén alapuló turisztikai szolgáltatók együttműködését erősítse. Célja a tagok érdekközösségének felismerése és közös eredmények elérése a turisztikai szolgáltatások fejlesztése és értékesítése terén.

A kulturális örökség megismerésére irányuló növekvő igény valamint az örökség megőrzésének fontossága, egyben fenntartható hasznosításában rejlő térségfejlesztési lehetőségek kihasználása felveti az e területen meglévő szakmai tapasztalatok összekapcsolásának szükségességét. Az örökség védelme és hasznosítása ugyanakkor komplex szaktudást igényel (építészet, műemlékvédelem, múzeológia, régészet, szociológia, néprajz, területfejlesztés és területrendezés, gazdasági, jogi és pénzügyi ismeretek, stb.) menedzsmentje pedig speciális kompetenciákat kíván.

A klasztertagok közös érdeke, hogy az általuk végzett tevékenységek eredményességének, saját és közös versenyképességük növelésére a menedzsment szervezet olyan feladatokat vállaljon fel, melyek egyenként csak alacsony hatékonysággal kezelhetőek. A klasztertagok felismerték, hogy számos területen tudják segíteni egymást:

-          örökségturizmussal kapcsolatos régiós fejlesztések koordinálása,

-          kutatóhelyek és az örökségi helyszínek közötti innovációs fejlesztések, illetve igények közvetítése, (alább külön kitérve az egyetem és a területi partnerek együttműködésére)

-          fejlesztések, marketingprogramok összehangolása – egységes arculati elemek alkalmazása,

-          célcsoportok „összehangolása”

-          hosszú távon kiemelkedő örökségi értékekkel rendelkező települések összefogása,  szaktanácsadási hálózat működtetése önkormányzatok, civil közösségek számára

-          adatbázis építés, örökség térkép létrehozása, annak folyamatos fejlesztése, bővítése

-          kiegészítő projektek, fejlesztések koordinálása, menedzselése közös piaci érdekek felismerése

-          klasztertagok összehangolt, közös bázison szervezett humán erőforrás fejlesztése,

-          kompetencia kézikönyv

-          együttműködés utazási irodákkal – hasznosítható információk a keresletről

-          informatikai fejlesztések, digitális technológia fejlesztéseinek alkalmazása

A projekt céljai

Klaszter-projektünket 5 fő partner (örökségi helyszín) részvételével és közel 20 szolgáltató partner részvételével 5 fő témakör mentén tervezzük:

Világörökség-helyszínek együttműködése

– a meglévő világörökségi helyszínek (Pécs) és a szellemi világörökség részét képező mohácsi busójárás kiemelt kezelése mellett a Limes Tolna megyei és Baranya megyei szakaszának turisztikai attrakció fejlesztése és a világörökségi cím elnyerése

- közös fenntartási-üzemeltetési kérdések; megfelelés az UNESCO szabályozási követelményeinek, előírásainak; közös lobby tevékenység; pályázati források közös lehívása, világörökségi terméklánc kialakítása, stb.

A kézműves örökség

– a meglévő örökségekre üzleti alapon tervezett innovatív termékfejlesztés a dél-dunántúli kézműves mesterségekre alapozva (megtartva az örökségi értékek, helyszínek egyediségét)

Hálózatfejlesztés mentén különböző érdekcsoportok kialakítás

- az örökség mind teljesebb kiterjesztésével, a természeti örökség, a nemzetiségi örökség irányába is. (a kulturális örökség több mint kultúra, hiszen a kultúra csak egy szelete az örökség magában hordozza egy térség és az ott élő közösség legáltalánosabb jellemzőjét: magát a kultúrát, tehát a kultúra csak egy részét képezi az örökségnek).

Célunk, hogy megtaláljuk azt az üzleti tevékenységet, ami mentén összekapcsolhatóak az örökségi értékek, továbbá, hogy érdemi regionális együttműködések révén a Klaszter somogyi és tolnai partnerekkel, tagokkal bővüljön.

Az ifjúság és a helyi lakosság bevonása, fogékonnyá tétele, aktiválása

- pedagógiai programok, interaktív játékok, örökségnevelés már óvodás kortól, kézműves tevékenységekben az örökséghez kötődő témák megjelenítése

- a pécsi világörökségi helyszínhez kapcsolódó északi várfal-sétány hasznosítása, mint értékközpontú tematikus park (interaktív kézműves foglalkozások, szakmai programok, agórák, játszóházak, „kamasz-játszóterek” – kreatív foglalkozó-terek)

- A Kultúrkert adottságainak hasonló kihasználási lehetőségei

Minőségbiztosítás – jogi szabályozás

- minősítési szempontrendszer felállítása

– minőségbiztosítási modell (az Európai Kulturális Városok Hálózatának projektjeként kidolgozott minőségbiztosítási standard adaptálása, tesztelése)